Véget ért a kezdetek óta várt hosszú hétvége, és sok izgalmat, változatos időjárást hozott. Senki nem vitatkozhat azzal, hogy Ravenna nem elsősorban a Giro d’Italia miatt ismert. A csütörtöki 12. etap végén ebbe a történelmi városba érkezett meg a karaván, és ahogy az várható volt, egy sprintbefutó döntötte el az elsőség kérdését.
Röviddel a rajt után négy fő, Michal Golas (Vacansoleil) Davide Ricci Bitti (Farnese Vini), Miguel Minguez Ayala (Euskaltel) és Stef Clement (Rabobank), szökött meg a mezőnytől. (Clement egyébként onnan is ismerős lehet, hogy 2007-ben Bodrogi László mögött ő volt a harmadik az UCI időfutam világbajnokságán.)
A csoport folyamatosan az élen haladt, végül jó tíz kilométerrel a cél előtt fogták meg őket. A hajrában egy szerencsétlen kanyar és egy bukás - melyhez kisebb csetepaté is kötődött – után már csak egy néhány fős csoport tudott tovább haladni.
Végül igazából hét fő sprintelt az elsőségért. A győzelmet a HTC-Highroad versenyzője, Mark Cavendish szerezte meg. Ő és Alessandro Petacchi, valamint több sprinter, például Ciolek, Ventoso, Hondo egyébként pénteken már nem állt rajthoz, befejezte a Girot és hazautazott.
A rajt után egy órácskával 16 kerekesnek sikerült meglépnie, összességében nagyjából öt perc előnyre tettek szert. Mivel az élen állókra ez nem jelentett komoly veszélyt, csak annyira fáradtak, hogy az előny az utolsó emelkedőig elfogyjon, ami meg is történt. A csendes hegymenetben a későbbi győztes José Rujano Guillen indult meg elsőként. Kissé később Contador is követte, utolérte a venezuelait és innen már a célig együtt maradtak, hamarosan, egy perc, majd még több lett az előnyűk.
A befutónál Contador nem erőltette a győzelmet, megelégedett azzal, hogy a riválisok 1 perc 36 másodpercet kaptak tőle.A nagy vetélytárs, Nibali nem tudott reagálni, végül a leszakadt kisebb csoportból még a jóváírást jelentő harmadik helyet sem tudta megszerezni, ezt a korábban is jól szereplő Gadret érte el. A hegyen hideg és csapadék fogadta a versenyzőket, főkét azok fáztak rá, akik korábban leszakadtak.
A Lienztől a kezdetekben egy három fős szőkés alakult ki, amely tizenegy perces előnyre is szert tett. Aztán a lerövidül szakasz végére, lassan, de olvadt az előny. Ez csak azért érdekes, mert ha kicsit jobban összejön a dolog, akár elég is lehetett volna ez a különbség, de a legmeredekebb pontján 22 %-os Monte Zoncolan-on a közel 7 perc is kevés. Az emelkedő 1200 méter szintkülönbséget jelent 10 kilométeren, és majd 12 % az átlag meredeksége. Végül mind három szökevény megadta magát. Talán jól érzékelteti a heroikus küzdelmet, hogy a kísérő motorok egyikének felforrt a vize, épp az elhaladó Nibali előtt.
Több támadási kísérlet után végül Igor Anton Hernandeznek sikerült elmenni és előnyét megőrizve megnyerni a szakaszt, valamit feljönni a harmadik helyre. A végső győzelemre is esélyes Contador okosan csak Nibalira figyelve annyit ment, amennyit muszáj volt.
Ezen az etapon is kialakult egy szökés, egészen a Cima Coppi-ig, melyben a későbbi győztes Mikel Nieve (Euskaltel) is tekert. Innen az előny folyamatosan olvadt, s miközben Contador, Nibali, Scarponi, vagy Gadret küzdelmét figyeltük, azért is izgulhattunk, hogy ki ér haza a szökevények közül.
Ez végül az említett Nievemellett Stefano Garzellinek sikerült, ő lett a második, az összetettben is erre a helyre lépett előre. A harmadik Contador lett, aki a verseny során a több krízist is átélt Nibalinak, újabb másodperceket adott, annak ellenére, hogy az megpróbált „Down Hillben” elmenni tőle. Így már több mint öt percre van összetettben a rózsaszín trikóstól.
Utolsó kommentek